Először csak
lazítasz az öleléseden.
Azt mondod,
egy kis térre van szükséged.
Aztán elereszted
a kezemet is.
Te csupán,
meg akarod találni önmagad.
A legvégén elengeded
az emlékemet is.
Saját magadnak hazudsz,
hogy nem voltam több,
egy tovatűnő álomnál
a szemeidben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése