Rémálmok



Régóta gyötörtek a rémálmok,
amikor egyszer felébredtél a sikolyomra.
Könnyek között meséltem el,
hogy álmomban egy férfi könyörületet nélkül leszúr
és én érzem ahogy a tőr belefúródik a mellkasomba.
Te azon az éjszakán megígérted,
hogy mellettem maradsz és megvigasztalsz.
Csak azt nem mondtam el neked,
hogy álmomban

 az a férfi te voltál.

Az legyél, ami




Bizalmasom legyél, ha jő az alkonyat,
Szerelmesem, ha a holdfény az arcomra tapad.

Kedvesem, ha a rosszat nem kívánom,
Lázadóm, ha a jóra többé nem vágyom.

Szín legyél a végtelen szürkületben,
Éjsötét az izzó, neon fényben.

Támaszom a bánat sűrű ködében,
Társam a boldogság lágy fellegében.

Énekem a némaság mezején,
Nevetésem a könnyek tengerének fenekén.

Mentő kéz, ha elvesztem az utam,
Fénylő csillag, ha nem látom a kiutat.

Éltetőm, ha most élni támad kedvem,
Mérgem, ha inkább a halál csókját kérem.

Bizalmasom, ha jő az alkonyat,
Szerelmesem, ha a holdfény az arcomra tapad.